2017. november 25. szombat



Amúr

Amúr

 

Leírás
Nevét az Amur folyóról kapta, Oroszország és Kína határfolyójáról, melynek középső és alsó szakaszán elterjedt. Gazdasági szempontból nagy jelentőségű halunk. A ponty mögött a távol-keleti

Bővebben: Amúr

Márna

Márna

 Leírás

Nyílt hólyagú halak rendjének pontyfélék családjába tartozó halnem. A márna Európa számos édesvizében őshonos, számos példánya él még Ázsiában illetve a Távol-Keleten. Hazánk vizeiben két faja él, egyik a rózsás márna a másik a Petényi márna. A Petényi márna

Bővebben: Márna

Balin

Balin

Leírás
Békés fajtájának meghazudtolója, mert hiába tartozik a pontyfélék családjába mégis ragadozó. Izmos és nagy testén vörhenyes uszonyok vannak amik az ívási idő alatt kivörösödnek. A háta sötétzöld néha arany vagy ezüst színárnyalatokkal. Az testének oldalai ezüstfehér színben csillognak és a hasa fehér. Szemei kicsik de látása igen jó és

Bővebben: Balin

Paduc

Paduc

 Leírás

 

A pontyfélék családjába tartozó paducot áramvonalas, megnyúlt testéről, lekerekített orráról, egyformán ívelt hátáról és hasáról lehet megismerni. Alsó állású kicsi szája jelzi, hogy táplálékát az aljzatról szedegeti. Szeme viszonylag nagyok és erős szaruréteggel borított ajkai vésőszerűek. A közepes hosszúságú,

Bővebben: Paduc

Csuka

Csuka

Leírás
Lapos fejű őshonos ragadozóhal ami szinte valamennyi édes vízben megtalálható a hegyvidéki patakok kivételével. Teste hosszúkás és erőteljes, a pikkelyek aprók, melyek átterjednek a fejre és a farokúszóra is. Színét meghatározza környezete és vizenként nagyobb eltérések is lehetnek. Hasa fehéres, úszói is tarkák. A leggyakoribb kinézet a sárgászöld, halványan

Bővebben: Csuka

Ponty

Ponty

Leírás
Legismertebb és legnépszerűbb halunk. Előfordulása különböző testformákkal és színekkel az élőhely és életviszonyok szerint. Szereti a náddal szegélyezett, jól felmelegedő, iszapos aljzatú sekélyebb tavakat és lassan folyó vizeket.
Szája körül 2 pár bajuszszálat visel, az egyiket a felső ajkán, a másikat a szájszegletben. Három sorban elhelyezett öt garatfog, a hát és a farok alatti úszóban lévő erős bognártüske jellemzi.

Bővebben: Ponty

Dévérkeszeg

DévérkeszegLeírás

A legismertebb keszegfajtánk és általában a ponty közelében lábatlankodik. Magas és lapos testforma jellemzi. A fiatalabb példányok színe ezüstös a felnőtteké világosabb barna árnyalatú. Orra legömbölyödik és szája csúcsos.

Bővebben: Dévérkeszeg

Sügér

Leírás
Előfordulása különböző testformákkal és színekkel az élőhely és életviszonyok szerint a gyors folyású patakok kivételével szinte mindenütt előfordul. A színe évszakok szerint is változik. Az alapszín zöldessárgától majdnem a feketéig terjed 5-9 sötétebb függőleges csíkkal az oldalán amik kitűnően elrejtik a nádasban és a vízinövények között.

Bővebben: Sügér

Harcsa

HarcsaLeírás

A legnagyobb ragadozó halunk. Teste csupasz, nyálkás, teljesen pikkelytelen. Feje nagy és a széles száján a felső ajkán, a szájszeglet közelében 2 hosszú, alul 4 rövidebb bajusz-szálat találunk amik a tájékozódást és ízlelést segítik. Apró tűhegyes fogai vannak (gerebenfogazat) ami reszelőre emlékeztet, szemei kicsik. Színe a fenékhez alkalmazkodik, többnyire fekete vagy szürke.

Bővebben: Harcsa

Süllő

Süllő

Leírás
Egyik legnemesebb hazai ragadozó halunk a süllő és egyben a sügérfélék legnagyobb képviselője vizeinkben. Feje hosszúkás, háta szürkészöld, oldala ezüstös színű. Szája csúcsba-nyíló. A hátán kb. 10-12 sötét sáv látható, hátúszói és farokúszója is foltos.

Bővebben: Süllő

Belépés