2017. szeptember 26. kedd



A Marcal folyó

A Marcal a Rába jobboldali mellékfolyója, röviddel Győr előtt torkollik bele.

A Marcal forráspatakjai a Bakonyban és Sümeg környékén erednek. Ukk környékén érkezik ki a Kisalföld déli öblözetének kissé megsüllyedt, de annál erősebben letarolt síkságára. A Marcal-medence ez; tanúhegyei a Somló-hegy és a Ság-hegy. A folyó a Kemeneshát aljában teraszos völgyben folyik.

A Rába jobboldali mellékvize, a Bakonyban ered több patakból, Veszprém megye északi részében. Leghosszabb forráspatakja Nyirádtól délre fakad s nyugatnak folyik, Kisvásárhely körül több dél felől jövő patakkal egyesül s északnak veszi útját. Külsővatnál Északkeletre-re fordul. Marcaltőnél egészen a Rába közelébe kerül, vele párhuzamosan folyik ( tőle csak 1-3 km távolságban) Észak-Északkelet-felé, míg Gyirmót közelében vele egyesül.

Legjelentősebb mellékpatakjai: jobb felől a Kígyós, Hajagos, Bittva, Tapolca, Gerence és a Bakony-ér.

A Marcal szabályozása

A Marcal szabályozása a 19. század elején kezdődött: gróf Amadé Antal ásatta a vízimalmok gátjaival elmocsarasított völgyben az első két lecsapoló csatornát. Ezt megelőzően a török által elpusztított karakói malom újjáépítéséről szól egy 1698. évi adat. 1851-ben a Marcal-menti községek a Helytartótanácshoz folyamodtak a folyó szabályozása ügyében. A kinevezett királyi biztos működésnek eredményeként 1859. február 25-én Vas, Veszprém és Zala megyék küldöttei megalakították a Marcalszabályozó Társulatot. A Marcal medrét 1891-ben Kisbabot határáig ásták ki. Marcaltőig 28,8 km hosszban és a töltések építését 1893-ban fejezték be. A Marcal vizét 1892 novemberében terelték új mederbe. 1895-99 között épült két csatorna a völgy szélein, amelyekre három vízimalom is települt. A szabályozásokat követően pusztult el az egyházashetyei malom, valamint a bobai: a bobaiak még 1855-ben is malomépítési engedélyt, s kártérítést kértek a Marcalvölgyi Vízitársulattól. A Rábaszabályozó Társulat 1910-ben a Marcal torkolatát 5 km-rel feljebb helyezte és megerősítette a töltéseket. A Marcalvölgyi társulat a 1930-as években kotrógépekkel jelentősen bővítette a Marcal medrét.

Belépés