2017. november 25. szombat



Dunaszentpál, Kavicsbánya-tó

Győrtől 19 km-re, Dunaszentpál határában, a Bolgányi-híd Szigetköz felöli oldalán, a Mosoni-Duna mellett található az 1 ha kiterjedésű, 1,5-4 méter mélységű tó. A tó patkó alakú nyúlványánál bedőlt fák találhatók, melynek haltartó szerepét a gyakorlott horgásznak nem kell magyarázni. A tóban honos hal a ponty, a csuka, az ezüstkárász, keszegfélék és a harcsa.
A Szigetköz H.E. a 2000. évben pályázat útján nyerte el a tó horgászati jogát. A szigetközi községek - Dunaszentpál, Dunaszeg, Győrladamér, Győrzámoly, Ásványráró - közelsége vonzerőként hat.

Innen érkezik a legtöbb horgász a tó partjára, de öttevényi, kunszigeti és győri horgászok is előszeretettel keresik fel a tavat.
A hallal való betelepítés már az első években megkezdődött és pontyból, süllőből azóta is éves rendszerességgel utánpótlást kap a tó.

Megközelíteni Győrből a szigetközi úton lehet, Dunaszentpál község előtt balra kell elfordulni, a Bolgányi-híd irányába kell haladni a TSZ majorig, amitől 100 méterre jobbra van a tó. Öttevény felől Kunsziget községben a Bolgányi-híd felé mutató táblát kell követni, a hídon át kell hajtani, majd a védőtöltésen átvezető útról balra kell fordulni és 80-100 méterre található a tó.

Bodonhely, Fábián-tó

Győrtől kb. 35 km-re található a Kepeslesvári-csatorna kiszélesedett része, a Fábián-tó. A töklevelessel, nádassal benőtt víz kellemes kiránduló- és horgászhely. A horgászható vízszakasz felső és alsó végénél halrács van. A felső halrács mellett 2 pallóból egy fahíd is található, mely a 2 part közötti gyalogos közlekedést segíti.
A víz a Bodonhelyi Önkormányzaté, amelyet a Szigetköz H.E. jelenleg is az Önkormányzattól bérel. Az egyesület az Önkormányzattal közösen évente helyi horgászok részvételével horgászversenyt rendez, a fiatalok részére pedig a Bágyogszováti Általános Iskolában horgászszakkört működtet.

A víz őshonos halai között megtalálható a csuka, sügér, harcsa, compó, ponty, keszegfélék, és ami nagy szó, az aranykárász is.

Megközelíteni Győrből a Sopron felé vezető 85. számú főúton lehet. A Bágyogszovát-Bõsárkány kereszteződésnél Bágyogszovát felé kell kanyarodni és Bágyogszovátot elhagyva, de még Bodonhely előtt az utat a Kepeslesvári-csatorna keresztezi. Ettől a ponttól jobbra kell haladni a csatorna mentén, majd 250-300 m-re a csatorna kiszélesedik, ez a Fábián tó. Esős időszakban a víz gépkocsival nehezen megközelíthető.

Bodonhelyi fábián-tó

Lébényi "Rabi-tó"

A Hanság felől érkező bormászi és borjúdűlői belvízlevezető csatornák vize egyesülve a lébényi belvízlevezető csatornával Lébény község határában, annak dél-nyugati részén egy áramló vizű, 4 részből álló vízrendszert alakított ki, melynek gyűjtő neve a Rabi-tó. A víz területe 3,2 ha, hossza kb. 800 méter, szélessége változó, 7-40 méter. A meder talaja iszapos, vastagsága változó. A vízpart egyik oldalon erdővel benőtt, a másik oldalon nádas, bozótos, helyenként puha, tőzeges, lápos, másutt enyhén meredek. A vízterület vizi-növényzettel jól benőtt, partszélben a nád és a sás a meghatározó.

A lébényi rabi-tó elhelyezkeése

A horgászható vízszakasz felső végénél halrács, míg az alsó végénél zsilip és halrács is található. A víz felett egy fahíd is átível, mely a 2 part közötti gyalogos közlekedést segíti.
A Győrtől kb. 25 km távolságra fekvő Lébény község horgászai már 50 évvel ezelőtt a Szigetköz H.E. nagy családjába integrálódtak és a Rabi-tó akkori kedvező vízviszonyai, halbősége, valamint a kedvező horgászati lehetőségek alapul szolgáltak egy szervezett keretek között működő horgászközösség létrehozására. A nagy létszámú helyi horgászközösségnek napjainkban is biztosított az utánpótlása, a helyi iskolában horgászszakkör mûködik.
A lébényi Rabi-tó Lébény nagyközség gyöngyszeme. Természeti szépségével nemcsak a horgászok kikapcsolódását szolgálja, hanem kedvelt kirándulóhely is. A terület védett láp és mocsár. Az enyhén kanyargós tökleveles víz kiváló horgászhelyeket rejt, ugyanakkor a csendet, a nyugalmat és a madárdalt kereső természetet kedvelő embernek is élményt nyújtó kirándulóhely. A víz őshonos halai között megtalálható a csuka, a harcsa, a balin, a compó, a ponty és a keszegfélék, de sajnos napjainkra az aranykárász szinte teljesen eltűnt.
Az egyesület éves rendszerességgel 20-25 mázsa halat telepít a tóba, főleg pontyot, de az elmúlt években került a vízbe compó és ezüstkárász is.
A vízpart árnyékot adó fái alatt kellemes kikapcsolódást nyújt a horgász számára az állóvízi horgászat, melyet fenekezős és úszós módszerrel művelnek. Az 1-1,5 méter mély víz és a telepített halak fajtája meghatározza az alkalmazott horgászmódszereket. Pontyra a közepes erősségű 3-3,5 méter hosszú teleszkópos horgászbot, peremfutós orsó, 0,25-0,30-as damil, 3-5 gr-os úszó, illetve fenekezésnél az önetető és a közepes nagyságú pontyozó horog a leggyakrabban használt felszerelés. A csali lehet kukorica, csonti, giliszta. Csukára a legjobb módszer az úszós vízközti élőhalas szerelék. A tó Győr és Mosonmagyaróvár felől is az M1-es autópályán, illetve az 1-es főúton közelíthető meg. Lébény községben Tárnokréti irányába kell menni, a lébényi futballpályánál balra kell fordulni és 150 méter után elénk tárul a horgásztó.

Abdai horgász tó

Győrtől 12 km-re, Abda határában található a 8 ha kiterjedésű, helyenként kb. 20 méter mélységű, türkizkék színű, szinte iható tisztaságú tó. Hatalmas víztömegével uralja a tájat. Partján már megtelepedett a növényzet, egyre több bokor és fa nő a víz szélén, ezáltal a korábbi holdbéli táj egyre jobban hasonlít egy hangulatos vízparthoz.
A Szigetköz H.E. 1990-ben, majd 2000-ben szerezte meg a horgászati jogot, azóta a tó kedvelt horgászhelye az abdai, börcsi és győri horgászoknak, de Ikrényből és a környék többi községébõl is szívesen látogatják a horgászok.

A tó rendszeres telepítése mindenévben megtörténik, amelynek során zömmel ponty, de esetenként csuka, süllő, ezüstkárász és dévér is kerül a vízbe.
A tóban fogott legnagyobb halak - egy 64 kg-os és egy 44 kg-os harcsa 2002-ben, illetve 2004-ben - Fekete Csaba nevéhez fűződnek, de minden évben több 10-20 kg közötti ponty is horogra kerül. A nyári meleg hónapok sokak örömére rekordméretű amurokat is adnak. A süllő és a csuka horgászata nem olyan aktív mint a pontyé, de aki e két rablóhalra megy, a rendszeres telepítésnek köszönhetõen nem fog csalódni.
Pontyra a fenekező önetetős módszer a legelterjedtebb, nyáron a bojlizás is egyre népszerűbb. Erős, közepesen erős 150-200 gr dobósúlyú 3,5 méter hosszú teleszkópos horgászbot, bojlizó bot, peremfutós orsó 0,25-0,30-as damil, önetető, páternoszteren 1-2 horog, főzsinór végén 1 közepes nagyságú pontyozó horog a leggyakrabban használt felszerelés. Csali lehet kukorica, csonti, giliszta, bojli, az etetőanyag kukorica, búza, darált keverék, ízesítéssel. Csukára, süllőre a legjobb módszer az úszós vagy a fenekező módszer élőhallal, halszelettel, illetve a pergetés műcsalikkal. Aki harcsára akar menni, az válassza az úszós vagy fenekező módszert, csaliként pedig a gilisztacsokor, pióca, nadály, lótetű, nagyobb testű ezüstkárász, keszeg ajánlott. Harcsára ugyancsak lehet a pergető módszert választani, műcsaliként a nagyméretű támolygó villantó, vagy a wobbler lehet a nyerő csali.

Megközelíteni Győrből az 1-es főúton lehet, az Abda község végénél lévő panziónál, illetve benzinkútnál jobbra fordulva pár száz méter megtétele után érhető el a tó.

Belépés