2017. szeptember 26. kedd



Magyarország és a Kárpát-medence vízhálózatának tengelye a Duna. A Duna magyarországi szakasza 417 km hosszú, ebből 140 km esik a szlovák-magyar határszakaszra. A Duna magyarországi szakaszán csak néhány hazánkban is hosszabb utat megtevő folyót fogad magába (Rába, Sió, Dráva, illetve az Ipoly). Hosszú alföldi szakaszán egyetlen jelentősebb patak sem táplálja.

A Duna vizét elsősorban ivó- és ipari vízként hasznosítjuk (Győr, Budapest és környéke, sőt vezetéken Pécs vízellátása, a paksi atomerőmű hűtővízkészlete stb.). A Duna egész magyarországi hosszában és - az őszi alacsony vízállás és az esetleges téli jégborítás kivételével - egész évben hajózható. A folyam tengeri kijáratot nyújt hazánknak, e kijárat azonban a világkereskedelem fő központjától távol eső Fekete-tengerre nyílik.

A Duna életében az eddigi legnagyobb beavatkozást hazánk területén a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer tervei jelentették. A közös magyar-csehszlovák beruházásként még az 1970-es években megkezdett építkezés máig megoldatlan környezeti és poitikai problémákkal terhes örökség.

Belépés